Meglepett, hogy a nagy könyvesboltok polcai roskadoznak a kutyák nevelésével foglalkozó sikerkönyvektől, de egyetlen olyat sem találtam, amely abban nyújt segítséget, hogyan óvhatom meg kutyám egészségét kölyökkortól egészen az öregedésig. Egy olyan könyvet kerestem, amelyet kézikönyv szerűen fellapozhatok egy váratlan helyzet, vészhelyzet, műtét előtt vagy egy furcsa tünet megjelenése esetén. Szerettem volna megnyugtató választ találni olyan kérdésekre is, amelyek magyarázatát évtizedek óta az interneten keringő városi legendák adják, semmiképpen sem szakember véleménye. Ha Benned is megfogalmazódott már ez az igény, akkor jó helyen jársz.
Létezik ez a könyv. Az ország neves állatorvos szakemberei összefogtak, megírták, széleskörű információt adva a kulturált kutyatartásról, a kutyabetegségekről és az állatorvosi munkáról. Szemléletüket a felelős kutyatartás hangsúlyozása jellemzi, ehhez nyújtanak praktikus támogatást egészen a kutya befogadásától, az egyes életkori viselkedési és egészségügyi problémákon át a kutya életének alkonyáig. Külön fejezeteben foglalkozik a viselkedési problémák, szaporodás (ivartalanítás, vemhesség), szemészeti- és belgyógyászati betegségek részletes, de közérthető ismertetésével.
Hogy meghozzam a kedveteket a könyv kézbevételéhez, hoztam három olyan témát, amelyek rendszeresen felmerülnek kutyás körökben és a fizioterápiás kezeléseim során is. A válaszokat minden esetben a kézikönyvben találtam meg.

1. Miért fontos az ivartalanítás, mikor van itt az ideje, milyen hatásai vannak?
Általános megállapítás, hogy az ivartalanított állatok hosszabb életet élnek meg és bizonyos betegségek és daganattípusok elkerülik őket. Két iskola létezik: a tengerentúlon ivarérés előtt javasolják a műtétet, nálunk az ivarérés utáni műtétek jellemzőek. Fontos megjegyeznem, hogy az ivartalanítás nem helyettesíti a tudatos nevelési folyamatot, nem oldja meg azokat a viselkedési problémákat, amelyek a kutya-gazdi kötődés minőségén alapulnak.
• Kanok esetén: az ivartalanítás után csökken a kóborlási hajlam és a fajtatársakkal szembeni agresszió. Könnyebb kezelhetőség és nyitottság jellemezheti kutyánkat. Herélt kanokban nem alakul ki az időskori prosztata-megnagyobbodás. Ha az ivartalanítás az ivarérés előtt történik, akkor csökkenhet a területőrző viselkedés. Számolni kell azzal is, hogy esetükben az ivarérés előtti herélés után megmaradhat a kölyökszerű, vékony testalkat és a lábemelés nélküli vizeletürítési szokás.
• Szukák esetén: tévhit, hogy a szukának életében egyszer szülnie kell! Viszont azok a kutyák, akik sohasem szültek, nagyobb valószínűséggel kapnak méhgyulladást idős korukban, ezért van olyan jelentősége az időben végzett ivartalanításnak. Az ivartalanított szukák nyugodtabbak lesznek, de előfordulhat, hogy azonos nemű fajtatársaikkal szemben agresszívebben viselkednek majd. A műtéttel elkerülhető az emlődaganat és a méhgyulladás is. Szakmai álláspontok szerint, a tökéletesen elvégzett petefészek eltávolítás elegendő az ivartalanításhoz, a méh megtartása nem hajlamosít betegségek kialakulására. Az így keletkezett kisebb seb, rövidebb műtéti idő csökkenti a szövődmények esélyét. Egyes szukák esetében műtét utáni problémák is felmerülhetnek, de ezek orvosi úton kezelhetők, ezekről tájékozódj állatorvosodnál.

2. Ehet-e csontot a kutya?
A csont a húsevők számára természetes ásványianyag-forrásként szolgálhat. Mindezen túl az elfogyasztott csont a bélsár keménysége révén a bűzmirigy könnyű kiürüléséhez is hozzájárul. Nagy mennyiségben azonban bélsárrekedést okozhat, nagy csontdarabok mechanikai akadályt képezhetnek a bélrendszerben, valamint bizonyos csontok átlyukaszthatják a bélfalat. Összességében szabad csontot etetni a kutyával, de körültekintően kell eljárni, hogy milyen csontot, mennyit és hogyan adunk kutyánknak.
Nem javasolt csontok:
• kismalac, nyúl, csirke, tyúk, kacsa, liba, pulyka, fácán – vékony csöves csontok, mint lábszárcsont, combcsont, szárny, bordacsontok. (darálva minden további nélkül adható)
• csirke, pulyka, malac – rövid/tömör csontok, mint a csigolyacsont
• nagyállatok bordacsontjai

Felügyelet mellett fogyasztható csontok:
• sertés, birka, marha, ló – rövid/tömör csontjai, mint a csigolyacsontok.
Adható csontok:
• sertés, birka, marha, ló – vastag csöves csontok, mint comb- és lábszárcsont
• mindenféle lapocka-, medence-, koponyacsontok (a mennyiségre kell figyelni, mert bélsárrekedést okozhat)
• csirke farhát (megfelelően elkészítve)

3. Milyen betegségekre hajlamos a kutyám?
Léteznek olyan betegségek, amelyek bizonyos kutyafajtákon vagy bizonyos méretű kutyákon sokkal gyakrabban vagy csak azokon jelentkeznek (fajtadiszpozíciós betegségek). A tudatos kutyaválasztás és kutyatartás azt is jelenti, hogy már előre felkészülünk a lehetséges problémákra, hiszen sok esetben a prevenció (életmód, táplálkozás, állatorvosi kontroll) javítja a betegségekkel szembeni esélyeket.
Gazdiként sokat tehetünk azért, hogy kutyánknál időben felismerésre kerüljenek a jellemző betegségek, hiszen az időben adott válasz (állatorvosi kezelés, műtét, fizioterápia, lépcsőzés mellőzése, táplálkozás, stb.) lépéselőnyt jelent.
A teljesség igény nélkül összegyűjtöttem az egyes fajtákhoz köthető leggyakoribb ortopédiai és neurológiai betegséget, melyek a könyvben említésre kerültek. A lista tájékoztató jellegű és nem végérvényes diagnózis!

Kistestű kutyák jellemző betegségei:
• porckorongsérv: tacskó, mopsz, francia bulldog, spániel, beagle)
• perthes kór (yorkshire terrier, bolognese, mopsz, west highland white terrier)
• térdkalács/patella ficam (miniatűr fajták)
• vállízületi diszplázia (tacskó, basset hound, uszkár, egyéb törpe fajták)
• vállficam (törpe uszkár, máltai, yorkshire terrier, mopsz, basset hound)
• pain szindróma (beagle)

Közepes-, nagytestű kutyák jellemző betegségei:
• csípőízületi diszplázia (német juhász, rottweiler, bernáthegyi, kaukázusi juhász, masztiff)
• könyökízületi diszplázia (retriever, masztiff, német juhász, bordói dog, berni pásztor)
• porcleválás, OCD (rottweiler, német juhász, dobermann, újfundlandi, bernáthegyi, retriverek)
• térdkalács/patella ficam (stafforshire, bullmasztiff, labrador, újfundlandi, kaukázusi juhász vagy egyéb nagytestű)
• elülső kereszteződő szalag szakadása (retriever, német juhász, rottweiler, cane corso, staffordshire terrier)
• CEC szindróma (nagy- és óriástestű kutyák)
• wobbler szindróma (dog, rottweiler, dobermann)

Forrás: A velünk élő kutya az állatorvos szemével (szerk. Diószegi Zoltán dr.) /Diafízis Kft.